A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
A kormány folytatja a sikerpropagandát az inflációval kapcsolatban, megnéztük, mi az igazság.
Egy évet élt a kormány infláció elleni csodafegyvere.
Szerintük ez továbbra is hozzájárul a háborús élelmiszer-infláció csökkentéséhez.
Szentkirályi Alexandrának a vonatkozó névmásokkal gyűlt meg a baja.
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
A törvények értelmében tisztességtelen úgy kereskedni valamivel, hogy olcsóbban adják el, mint veszik. A kormány a kötelező akciózással pont erre kényszeríti a kereskedőket, de rendeleti úton felmentést ad a törvényi tilalom alól.
A kötelező akciózás részleteit is közzétették.
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek?
Az árstopos termékek esetében minden harmadik vásárlónak vannak készlethiánnyal kapcsolatos rendszeres tapasztalatai.
Az Aldi, a Lidl, a Penny, a Spar és az Auchan listája viszont itt van.
Ezek a tájékoztatók váltják a hatósági áras plakátokat.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.
A gazdaságfejlesztési és az agrártárca kidolgozta a nemrég bejelentett, a kötelező akciókról szóló kormányzati terv részletszabályait.
Piacgazdaságban még nem léptek meg olyat, hogy a kormány előírja a boltoknak a kötelező akciózást, 1989 előtt viszont óriási hírverést tudtak csapni az árleszállításokból. Ezzel persze azt sikerült elérni, hogy óriási sorban állás legyen az árcsökkentett termékekért, az alapanyagok beszállítói gyakran nem tudták tartani a lépést a kereslettel, és a bolti dolgozóknak is néha egész váratlanul kellett átcímkézniük mindent egy-két éjszaka alatt.
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
